Az Ikerlelkek lélektana

3 hozzászólás Írta Jesse68 több éve

Az Ikerlelkek lélektana (Patrícia Joudry - Ikerlelkek műve alapján)

A könyvet régebben olvastam, és azóta újból és újból.. .. s bizony mélyen megérintett..
Ajánlom azért, mert.... talán sokunkat érint, mert sokan keressük, mert várjuk, mert...
Szeretettel adom át Nektek:



"...Sokan úgy vélik, hogy az emberiség tudati fejlődésében kvantumugrás előtt áll. Aki megvilágosodott, a maga módján készül fel erre. Ráébred: Itt az idő, hogy tudatosítsuk magunkban eredetünket, lehetőségeinket, és felelősséget vállaljunk magunkért ugyanúgy, mint a Föld sorsáért.
Úgy hisszük, az ikerpároknak kulcsszerepük lesz ebben az átalakulásban. Nem véletlen, hogy éppen ebben a korban találnak egymásra tömegesen. Ebben nem csupán a személyes sorsokban van jelentősége, de planétánk életében is.
Az ikerpárok találkozása energiaörvényt kavar, amely fényként villan fel a tömeges tudatlanság sötétjében. Így lesz a kettőből három, márpedig a 3 roppantul nagy hatású szám, olyan erő, amely a világosságot és a végtelenül tiszta Szeretetet képviseli. Ez az energiafajta, amely mindkét iker erőiből merít, több náluk, de az együtt munkálkodó embercsoportok energiáit is meghaladja.

Egyfajta áldozati ajándék, melyet az ikerpár egymásnak ad, hogy azután a köz javára fordítsák.

Képzeljünk magunk elé egy sötétbe borult előadótermet, ahol gyertyalángok gyúlnak. Mindegyik láng egy-egy harmonikus párkapcsolat, két ikerlélek között. Végül, ahogy az ikrek megsokasodnak, a gyertyalángok száma is megszaporodik, és a terembe lassan világosság költözik. Olyan tömérdek energia halmozódik fel a Földön, hogy felgyorsítja a régóta várt tudati áttörést.

Látjuk tehát, hogy az ikerpár keresése nem önzés, hanem egyfajta szolgálat. Az ikerlelkek találkozása, a világ végső reménysége.
Hogyan valósulhat ez meg? A kérdés elintézése végtelenül egyszerű azok számára, akik a mindenség ügyeiért felelősek. Az egész gépezetet Isten első lehelete hozta mozgásba, és a fogaskerék a kozmosz végtelenjében egytől egyig beindulnak, ha megkapják erre a jelet. Tengerek válnak majd szét, hegyek omlanak le, nemzetek dőlnek romokba, hogy utat csináljanak két egymás felé nyúló kéznek, mikor eljön az ideje.."

"..Az ikerpárok ugyanannak a léleknek a két felét képviselik, ezzel szemben a lélekcsoport tagjai minden belső közösségük ellenére külön lények. Sok rokonlélek áll közel hozzánk, lelki ikertestvérünk azonban csak egy van. Az előbbit a hasonlóság, az utóbbit a teljes egyezés határozza meg. Ám még a hasonlóságok is mélyre hatóak lehetnek. A lélekcsoportot összefűző Szeretet ugyanabból a forrásból fakad mint az ikertestvérek szerelme, mi több , az utóbbit is a lélekcsoport tagjainak hosszan tartó kapcsolata érleli meg. Mikor jelen életünkben találkozunk e csoport tagjaival, és hamarosan rokonszenvünkbe fogadjuk őket, azt találjuk, hogy ez a szimpátia és Szeretet minden addigi érzéstől különbözik. A lélekcsoport tagjai ténylegesen összeillenek, és ez az összhang természetük hasonlóságának folyománya. Meglehet lélekcsoportunkba sok százan, vagy ennél is többen tartoznak legkülönfélébb egyéni alkatokkal.."

AZÉRT VAGYUNK ITT, HOGY ELŐRE MOZDÍTSUK EGYMÁS FEJLŐDÉSÉT.
Ezért is ölt egyszerre testet sok rokonlélek, nekik ugyanis pont most van szükségük a másikra. Mivel szabad akarattal rendelkező lények vagyunk, a csoport egyik másik tagja fejlettebb a többinél. Ők segíteni fogják társaikat előrehaladásukban. A "szintkülönbség" azonban mégsem nagy közöttük, hiszen a csoport laza szövetsége a kezdetektől együtt fejlődik. Ez a kapcsolat azután szilárdul meg, miután a lelkek egyenrangúvá válnak, és már jobban összetartanak. Ez újra az a szempont, amely elkülöníti egymástól a rokon és ikerlelkeket. A lélekcsoport tagjainál elképzelhető, hogy fejlődésük különböző szakaszán járnak. Más azonban a helyzet, az ikerpároknál, akik egyenrangúak, éspedig igen fejlett fokon. Mivel a lélek két felét képviselik, az ikerlelkek nem előzhetik le egymást, ám sürgethetik vagy hátráltathatják a közös előrelépést. Valamennyi lélekcsoport tényleges vagy leendő ikerlelkekből áll. A csoport elsődleges célja éppen az, hogy összehozza a párokat, egyfajta lelki házasságközvetítés ez. Ráadásul, minden egymásra találó ikerpár olyan tiszta energiát gerjeszt, amely újabb lelkeket vonz a csoport középpontjába. A csoport egyesíti az ikerpárokat, ők pedig közelebb hozzák egymáshoz a csoport tagjait.

A lélekcsoport tagjai lényegükben megegyeznek. A lepárlott, megszűrt tapasztalat azért szabadon áramolhat át egyikükből a másikba. Az idők folyamán a különbözőképpen élő lelkek tudása és bölcsessége az egész csoportot gazdagítja. közös tulajdonuk lesz, ami kozmikus mértekben időt takarít meg. Az isteni gondviselés rendelése folytán nem mindenki vállal fel minden terhet. A végén mégis az összes lélek mindentudó lesz, anélkül azonban, hogy valamennyi keserű poharat fenékig ürítettek volna. Mialatt tehát a csoport egyre feljebb emelkedik a lét ranglétráján, egyszersmind egy nagyobb egységhez is tartozik már, amely közös tapasztalatok törvényének engedelmeskedik. Igy folytatódik az egyesülés a mindenség szegletében,mígnem minden tapasztalat kölcsönössé válik, miközben megmarad a lelkek egyedisége.

lásd pl. a 100.majom esete.."

"..Az ikerlelkek mélyen lelkükbe vésték a másik képét, mindegyik rányomta bélyegét a társára. Valamennyi emberi lény szívében hordozza ikertestvére arcmását. Bármilyen elmosódott is, de ott van. A testvérlelkek a világot jelentik egymás számára, és egyetlen teremtett lélek sem elégítheti ki őket ennyire. Azért, mert ezeket a lelkeket Isten egymásnak alkotta, és semmiféle erő nem választja el egymástól, és nem is kell elszakadástól tartaniuk. Az ikrek soha nem hagyják el egymást, és tökéletes bizonyossággal ismerik fel ikerlelküket, s ha megtalálták egymást, soha többé nem válnak el. Az ikerlélek lehet már közel is van, és arra vár, hogy megtegyük az utolsó lépést a fejlődésben. Esetleg mindkét félnél hiányzik a végső egymásra találás előtt. A találkozásra csupán akkor kerül sor, ha magunkban eljutunk odáig.

Lelki ikertestvérünk a tükörképünk, önmagunk fordított mása.

Kiegészítjük egymást, nem egy szempillantás alatt, hanem újfajta fejlődési folyamat részeként. Mindeközben önmagunkban is egyre egyénibbek leszünk.
Az ikrek paradoxona: hogy mialatt a kettő egyesül, egyéniségük is kivirágzik.
A párjára lelt ikerlélek a Teljességet(tökéletes lényt) látja a másikban, és a Szerelem erejénél fogva segít is kibontakoztatni.
Az egymáshoz visszatérő ikerlelkek az egész teremtést arra sarkallják, hogy visszatérjen ősforrásához. Mindeközben tudatában is vannak felelősségüknek, valamennyi magasabb rendű élet felelősségének a többi létező felemelésében. Ezért látunk annyi ikerlelket közös szolgálatban buzgólkodni: tanítani, könyvet írni, csoportfoglalkozásokat vezetni. Bocsássuk meg ezért az ihlet új csúcsait meghódító lelki ikreknek, túlzó, rajongó nyelvhasználatukat. Ez legkifejezettebben a költőknél tapasztalható. Mindez érthető, hiszen a szerelmesek érzelmei, nem mérhetők hétköznapi mércével, vallásos áhitat hatja át őket. Nem arról van szó, hogy az ikrek valahol az éterben lebegnek. Szerelmük szilárdan áll a valóság talaján kapcsolatuk mélysége jogosítja fel őket e magaslatokra. A lélek birodalma elvarázsolt tartomány a hétköznapi embernek, tökéletesen természetes azonban azoknak, akik e hont lakják: a misztikusoknak, szerelmeseknek, gyermekeknek, angyaloknak.Ez a magyarázata miért van misztikus földöntúli felhangja legtöbbször az iker egymásra találásának.

A sors kegye ez a legmagasabb rendű erők munkálkodása, amely egymás felé vezérli az elváló lelkeket. A kozmikus világtörvény rendelése, hogy a tömeges szétválás az egyéni lelkek egymásra találásával érje el a tetőpontját. A mindenség erői ilyenkor összefognak, hogy előkészítsék ezt a drámai fordulatot. A révbe jutás nagy pillanata ez azoknak, akik jó ideje ezen fáradoznak. Mindennek semmi köze a szerelemhez. Aki szerelembe esik, elvész a másikban, lemond önmagáról, mintegy átnyújtja szívét a szeretett lénynek.
Az ikrek újraegyesülése ezzel szemben, alászállás önmagunk mélységeibe, a lélek igazi lakhelyéhez.
Az ikerlelkek egyesülése kicsiben előlegezi meg a lelkek végső nagy egyesülését az Ősforrással.
Ami lent, az fent.
Vegytiszta létezésez, feltétel nélküli egyesülés avagy állapot. Olyan melynek jellemzése tökéletesen reménytelen gyarló emberi fogalmainkkal.. jelen fogalmunkkal fel sem foghatjuk ezt a gondolati síkot..
A Szeretet "hálója az egész mindenségre ráfeszül", hogy minden időkben felébredésre ösztönözzön. A Mindenható Szeretetből osztotta a lelkeket, hogy egymáshoz visszatérve tovább növekedjen bennük ez az érzés. Nagy öröm az ikerlelkek egymásra találása, ám mindez csak sápadt visszfénye annak a mennyei elragadtatásnak, amely az ikerlelkekből álló lélekcsoportok újrarendeződését kíséri. Mind több és több lélekcsoport gyűlik össze, mígnem csillagrendszerekként sokasodnak meg a mindenségben. Közben minden egyes lélek egyre tágul, hogy be tudja fogadni az égi üdvösséget. Az ikerlelkek egymás felé vivő útja, nemegyszer bizony rögös és fáradságos. A lelki ikertestvér felé közelítve szerelmi tapasztalatainkból tanulunk. Ehhez nem feltétlenül van szükség partnerre, saját szeretni tudásunkat is fejleszthetjük.
Ha nyitottak maradunk, valamennyi élményünk, önismeretünk elmélyítését szolgálja.
Aki pedig rátalál önmagára, az a nagy egyesülésre is készen áll.."
 


"NE FELEDJÉTEK, HOGY AZ (IKERLÉLEK)AJÁNDÉK, AMELLYEL HATALMAS FELELŐSSÉG JÁR EGYÜTT, HOGY MEG TUDJUNK FELELNI A LEGNAGYOBB KIHÍVÁSNAK, AMI EMBERI LÉNYT CSAK ÉRHET, AMELY AZ ÉG KEGYÉBŐL ÁRAMLIK RÁNK."
(Szúfi szöveg)

Természetüknél fogva a lelki ikrek képtelenek elválni egymástól, ezért arra kényszerülnek, hogy a lehető leggyorsabban megoldják a konfliktusaikat. Sokat tanulhatunk tőlük, ha követjük példájukat, hisz az ikermodell az emberi kapcsolatok eszményi mintája.
Az ikrek szúfi jelképe két egymásba kalapált gyűrű, melyek középen átfedik egymást, (így hozva létre a hármasságot) és nem lehet szétválasztani. A két karikagyűrű testesíti meg a két személyiséget, akik önmagukban teljesek, bár függenek egymástól. Ők annyira egymásban és egymásért élnek, hogy az átlagnál is mélyebben megszenvedik társuk fájdalmát, melyet tűrhetetlennek éreznek, és mielőbbi megszüntetésére törekednek.
Lelki közösségük alapja, a tökéletes őszinteség.Az ikerlelkek karmája egy örökkévalóságon át összefonódik. Amíg külön élnek, karmájuk ledolgozásával is egymásra találásukat segítik elő.
Az ikerlelkek egyesüléséhez nincs szükség csillogásra, fényes külsőségekre. A lélek ilyenkor valódi, benső fényességet keres.

Ha az ikerlélek egyike vagy mindkettő házasságban él, konfliktus támadhat az emberi törvénye és az ég akarata között. Egy házasságban élő felelősségteljes ember, nem hagyja ott a családját egy szerelemért, még akkor sem, ha ikerpárjáról van szó. Ellenkezőleg, még inkább kötelezőnek érzi magára nézve, hogy tekintettel legyen azokra, akik tőle függenek. Ez az igazi tisztesség, amely mindenek előtt a karma törvényeire épül, és a lelkiismeret szavára ügyel. Ha olyan férfiról/nőről hallunk, aki átgázolt családján, csak mert megjelent lelki ikertestvére, biztosak lehetünk abban, hogy hamis az egész. A valódi ikrek ezzel szemben bebizonyítják a világnak, mire képes a Szerelmük, amely nem földi szabályokat követ, hanem belső gyarapodásért. gazdagodásért, amely felfelé mutat, és további lelki találkozásokra sarkall. Azok az ikrek akik nem tudják együtt leélni az életüket, megkeresik az okát ennek a megszorításnak..
Bizonyára megértik majd, hogy próbának vetette őket alá az ég. Talán olyan szolgálatra szólít, melyet barátként, munkatársként könnyebben teljesíthetnek.
AZ IKERLELKEK SZERELME KÜLÖNBEN SEM ELSÖPRŐ FÖLDI SZENVEDÉLY, MELYET MINDENEK ELŐTT A TESTI KÍVÁNÁS HATÁROZ MEG. ŐK A LÉLEK KÖZELSÉGÉRE VÁGYNAK.
BÁRMILYEN AKADÁLYBA ÜTKÖZIK AZONBAN AZ IKERPÁR EGYESÜLÉSE, VÉGSŐ SORON SEMMI SEM ÁLLHAT ÚTJÁBA.

Néha azért megesik, hogy az ikrek egyesülése, felrobbant egy létező házasságot. Ez azonban minden bizonnyal önsúlya alatt is összeroppant volna. A válás ugyanúgy a gondviselés terveinek része, mint az ikrek találkozása.Az elengedés, az egymásra találás, a természet rendje. Ez esetben az ikrek találkozása új életciklust idít el, valamennyi érintett fél számára.
Mikor az egyik házastárs félrelép, biztosak lehetünk abban, hogy a házastársak nem ikerlelkek. Csupán az egymáshoz illő két lélek
frigye Egyetemes Törvény..

Fokonként egyre többen lesznek ikerlelkek a Földön. Már nem ritkaság az ilyen ikrek tartós szövetsége, melynek megkülönbözető jegyei: a hűség, összhang, boldogság, Szeretet, bizalom. Egy ilyen Szerelem valamennyi férfi és nő beteljesült álma. Az ikrek kapcsolatában mindkét fél ugyanabban az ütemben fejlődik. Az egyik az egyik területen teljesít, a másik a másikon, miközben mindkettő előrefelé noszogatja a párját. Egymás vezetői. Ha a házasfelek nem illenek össze, mindkettő másik irányban és ütemben fejlődik. Az egyikük kinövi a másikat. A lemaradozó fél igényei ilyenkor gátolja társa spirituális előrejutását. Aki "elől jár", fel kell mérnie önmagával szembeni kötelezettségeit.

Az egymásra talált ikerlelkekből áradó csillagfény nem tűr meg semmilyen "sötét gonosz erőket." Amint a lélek kiegészül és ismét teljessé válik, immár olyan erős, és legyőzhetetlen, hogy bármilyen ostromot visszaver. Az ikerlelkek fénye lassan felderíti a világunkat, egy ilyen lázadás természetes reakció a sötétség ellen. Az ikrek kapcsolatának alapja a közösségük alapvető tudata, a látásmód, a célok, és érzések egysége. Az ikrek nem húzzák-vonják egymást eltérő irányba. Csupán csak rövid időre, ideiglenesen távolodnak el, hiszen önálló egyéniségek. Emberként törnek előre, de nem bicegve, nem fogja egyik vissza a másikat.
Ezért olyan gyors a közös tempó, miután egymásra találtak.

Az ikerlelkek életszemlélete is megegyezik. Végsőkig csiszolódva társteremtőkké válnak. Nem kételkednek abban, hogy oka volt a találkozásuknak. Ez az ok, fokonként világosodik meg előttük. Miközben felkészülnek egymásra, máris ráhangolják a célra az érzékeiket. Egy emberként szentelik magukat a választott hivatásnak, melyre a sors szánta őket. Az ikerlelkek érzésben is egyek. Mély közösségük leginkább Szerelmükben ad hírt magáról, ez a Szerelem azonban jóval több romantikus lobogásnál.
A LÉLEK SZERELME EZ, AMELY AZ EGYÉNEN TÚLLÉPVE AZ EGÉSZET FOGJA ÁT.
Az ikrek önálló egyéniségek, de megosztottságuk eltűnt.
Az ikerlelkek megegyeznek törekvéseikben, szeretni tudásukban, az emberiséggel és a bennük élő magasabb rendű erőkkel szembeni odaadásukkal, Mindketten hisznek az életben, a gondviselés alapvető jóindulatában, hiszen ha nem bíznának, hogyan is készülhetnének arra a jóra, amit egymás számára jelentenek. Megegyeznek érzékenységükben, szépérzékükben, és a "rossz" elfogadásában. A bajban ugyanazt a lelkierőt és kitartást tanúsítják. Ahogyan egy levél erezete nem változik, ugyanaz lesz életük során az ikerlelkek mintázata is.
Teljesen kiegészítik egymást, ez legvilágosabban életcéljuk megválasztásában nyilvánul meg. Az a tapasztalat, hogy rendszerint ugyanannak a feladatnak a kiegészítő oldalaival foglalatoskodnak. Gyógyítók, zenészek, művészek, írók..
Pl. az egyiknek az írott a másiknak a kimondott szó a fegyvere. Egyiket az esze míg párját az érzelmei mozgatják..
Ugyanonnan jönnek, ezért vonzalmaikban, ellenszenveikben, ízlésükben, szépérzékükben is rokonok. Többnyire hasonló zenei ízlés, humor, kapcsolatteremtő készség, ételek, szórakozás, gondolatvilág, testfelépítés, öltözet, haj, stb..

Amikor eljön az ideje, a körülmények is úgy fordulnak, hogy összehozzák az ikreket. A lelkek egymásra ismerése hihetetlenül nagy pillanat. A szikra ekkor pattan egyikükről a másikra, majd fellobban a láng, s ezután válik a kettéosztott lélek ismét eggyé.
Noha a beteljesedés egyetlen szempillantás műve, lelki nemesedés is megelőzi.

Az ikerlelkek nem úgy tekintenek egymásra, mint más közönséges halandók, soha nem gyarló embernek, hanem makulátlanul tiszta léleknek látják párjukat. Egyszerűen tudják milyen az igazi valója. A világosság mindent eláraszt körülöttük és Szeretetre méltóvá varázsol. Az érzés: Hazaérkeztél, mert magyarázatok nélkül is mindent ért benned, hiszen mindig is ismerted.
Ugyanakkor tudod, hogy ennek a kapcsolatnak célja és értelme van, hogy szolgálatot tegyél embertársaidnak..

Az ikrek lelkéről lepattanó szikrák azonnal együtt szállnak tovább, amint a kapcsolat létrejön. Mégis elképzelhető bizonyos fokú ellenállás, gyakorlati vagy érzelmi okokból. Egy társadalmi megbecsülésnek örvendő házasember érthető módon megzavarodik, amikor váratlanul szembekerül ikre másik felével. Ilyenkor talán nem hajlandó tudomásul venni a helyzet nagyszerűségét. A lelkek azonban a sors rendeléséből találkoznak, pontosan fejlődésüknek ama szakaszán, amikor az ellentéteknek egyesülniük muszáj. A lélek nem várja ki amíg az akadály elhárul az útból. A küzdelem idején, a mindenség erői valamennyi oldalt felvonultatják. Végül az ikrek közti mágneses vonzás minden akadályt legyőz, és a gondok elsimulnak.

Nem mi döntjük el ő-e az, vagy sem. Lelki ikrünket a kezdetek óta nekünk rendelték a mindenség erői. Ezen sehogyan sem tudunk változtatni. Minden erőfeszítés hasztalan. Nem tudjuk leradírozni, megmásítani. Gondoljunk csak az ujjlenyomatunkra..
Hol találunk hasonlót?...

 

Az Ikerlelkek lélektana bejegyzés elolvasása

Egyfajta Önmegvalósítás

2 hozzászólás Írta Jesse68 több éve
A "lehetetlen" szót kitörölhetjük a szótárunkból.

Minden, amit el tudunk képzelni, az - legalábbis gondolatban - lehetséges. Elképzelhető, hogy amit elgondoltunk, az számunkra nem, vagy még nem lehetséges. Az sem zárható ki, hogy bizonyos körülmények megnehezítik, hogy azonnal megvalósítsuk, amit kitaláltunk. Ennek ellenére, legalábbis gondolatban, képesek vagyunk rá. Az a szó, hogy lehetetlen, a körülmények börtönébe zárja a szellemet, megfojtja a "belső álmodót". Ezért ahelyett, hogy lehetetlen, mondjuk inkább azt, hogy ebben a pillanatban nehezen elképzelhető - ez megmutatja az utat.

Nemcsak el lehet, hanem el is kell fogadni mindent, ami VAN. Ennek a megállapításnak színtiszta logika az alapja: mert ami VAN, az VAN és ha valami VAN, akkor ezen nem érdemes bosszankodni. Attól semmi sem fog megváltozni.

A hármashangzat itt így szól: tolerancia, elfogadás, szeretet. A három megállapítás egyre magasabb rendű, a következő mindig az első fokozása. Ha valamit nem tudunk elfogadni, akkor legalább viseljük el, tűrjük el. Egyszer majd el tudjuk fogadni és akkor már nem lesz szükségünk türelemre - elfogadjuk, "ami van" és ezzel bővül a tudatunk. Valamikor majd szeretetet is tudunk érezni az iránt, "ami van" és ettől a pillanattól kezdve már a saját valóságunk alkotótársai és alakítói leszünk.

A valódi lélekjelenlét sokkal több, mint pusztán az életben való boldogulás. Ahogy a nyelv olyan bölcsen kifejezi, ez a lélek jelenléte.

Finom különbség van az életben való boldogulás és az élet szeretetteli és játékos kezelésének készsége között. Mindkettőhöz lélekjelenlétre van szükség. De míg a puszta boldogulás esetében nem ritkán a másik ember legyőzésére használjuk a lélekjelenlétünket, ha képesek vagyunk az életet szeretettel és játékosan kezelni, felemeljük őt.

A humor gyengéd, építő, egyszersmind erőteljes út a belső szabadsághoz és egészséghez, mert visszavezet az élet lényegéhez és teljességéhez.

A humorban életbölcsesség, szellemiség rejlik. Ha Shakespeare szonettjeit vagy Geothe verseit olvassuk, érezzük, ahogy ezekből a nagy szellemekből árad a humor. A humor megszületésének az a feltétele, hogy olyannak lássuk a dolgokat, "amilyenek" és nem olyannak, "amilyeneknek lenniük kellene". A legsokrétűbb humor a legmélyebb egzisztencializmusból fakad.

Csak az tud meggyőzni másokat, aki maga is meg van győződve. Csak a lelkes képes lelkesíteni. Aki nem hisz önmagában, nem várhatja, hogy mások higgyenek benne.

Tele van a világ üres szólamokkal. Olyan dolgokat mondunk, amelyekben magunk sem hiszünk, de jól hangzanak, vagy olvastuk valahol. A legfontosabb biblia, amelyre valaha rátalálhatunk, a "belső szívünk bibliája". Ez azt tartalmazza, amit saját magunkból adódóan ismertünk fel, ami ott íródott, ahol "az élet tanúi voltunk", amiről "meg vagyunk győződve". Jól figyeljünk tehát oda erre a belső tanúra, ahelyett hogy öntudatlanul "hamis tanúságot tennénk".

Ismerjük fel, hogy milyen esélyt jelenthetünk más emberek számára. Ne gondoljunk azonban valami meghatározott dologra, egyszerűen legyünk nyitottak arra, amit az élet kínál.

Sokan mindenkit át akarnak nevelni a környezetükben a saját értékrendjük alapján. Olyannak kívánják formálni az embereket, amilyennek látni szeretnék őket. Ez azonban nem segítség, hanem mások megerőszakolása, visszaélés a függetlenségükkel. Ha olyannak fogadjuk el az embereket, amilyenek, önmaguktól megnyílnak felénk és elmondják, hogy miben lehetünk a segítségükre.

BÁRMIKOR megváltoztathatjuk a viszonyunkat önmagunkhoz és az életkörülményeinkhez - a legjobb, ha mindjárt megtesszük.

Az embert nem a dolgok nyomasztják, hanem az azokhoz való viszonya. Ha megnézzük például Az élet szép című filmet, láthatjuk, hogy még a legsiralmasabb körülmények között is lehet élvezni az életet. Ez csakis azon múlik, hogy hogyan fogjuk fel a világot. Itt világosan elválik egymástól a pozitív szemlélet és a negatív hozzáállás.

Mindannyian "életfogytiglant" kaptunk - de szabadon dönthetünk, hogy büntetésként szenvedjük el, vagy tiszta szívből élvezzük.

Stanislav Lec úgy véli: "Jót tenne az embereknek egy életmentes nap." Ezzel talán arra akar rávilágítani, hogy egy nap, amit a ránk testált viselkedési normák kényszerzubbonya nélkül töltünk, annyit ér, mint egy nap "örök időre szóló szabadság". Mindenki számára elérhető az "örök szabadság", ha elég bátor ahhoz, hogy egészen "önmaga" legyen. Akkor ugyanis valamennyi tette és gondolata örömforrássá válik.

Az önmegvalósításhoz a "jövőre való emlékezés" is hozzátartozik.

Két kutató, Karl Pribram és Nico Spinelli rájött, hogy nemcsak a múltból áramlik információ a jelenbe, hanem a jövőből is érkeznek úgynevezett üzenethullámok az "itt és most"-ba. Ha felhagyunk azzal a rossz szokással, hogy a múlthoz fordulunk tanácsért, s leszokunk a minősítésekről és a kettős gondolkodásról, akkor kitárul a belső érzékelésünk és "megérezzük" azokat az üzeneteket, amelyek a jövőnkből akarnak ránk találni.

A tudat lehetővé teszi, hogy egyre magasabb rendű szemléletet alakítsunk ki a dolgokról és a látszat mögött felismerjük a valóságot.

Ha magasról, úgymond madártávlatból nézzük a dolgokat, átfogóbb szempontot nyerünk. Olykor nincs elég rálátásunk, mert túl közel vagyunk az eseményekhez vagy dolgokhoz. Ám ha képesek vagyunk felülemelkedni a szűk látókörű szemléleten és mint a sas, madártávlatból tudunk önmagunkra és az életkörülményeinkre tekinteni, kristálytisztán láthatjuk, hogy mi a teendő.

Amit a tudatosságunk érdekében teszünk, az örökre a mienk marad. Ezért meg kellene tanulnunk, hogy valóban birtokba vegyük tudatosságunkat.

Tudatosság mindig az "itt és most"-ban van, szemben a tudattal, amely minden időn túl létezik. Belső indíttatásra képesek vagyunk tudatossá válni. Ha gyakoroljuk, hogy különböző helyzetekben tudatosan járjunk el, akkor létállapottá válik és a "napi önkívületből" egy tudatos világra ébredünk.

A szellem olyan, mint az ejtőernyő: csak akkor vesszük hasznát, ha kibontakozik.

Figyeljük meg az ejtőernyőt teljes szépségében: az ember leugrik a magasból, az ernyő gyöngéden felfogja és leviszi a földre. Magasztos és szárnyaló gondolataink is így szeretnének "földet érni", hogy életben maradhassanak, amikor a tudatunk magaslatából megérkeznek. A tudat kibontakozása óvatos feltárulkozási folyamat. Ha elővigyázatosan, belülről kifelé tárjuk ki a szellemünket, akkor fenséges gondolataink anélkül érhetnek földet, hogy a kemény hétköznapi valóság szétzúzná őket.

Gyakran felteszik nekem azt a kérdést, hogy van-e élet a halál után. Holott sokkal fontosabb az a kérdés, hogy van-e élet a halál előtt. Sokan ugyanis úgy halnak meg, hogy valójában nem is éltek.

A halál az élet záróvizsgája. A totális IGEN-t követeli tőlünk, a "beleegyezést". Életünk végén a szívünk legmélyén megvizsgáljuk, hogy valóban éltünk-e. Ha napról napra, percről percre a halál szemszögéből vizsgáljuk az életünket, más megítélést nyernek cselekedeteink. Megtanulunk "tiszta szívből" élni és meghalni, anélkül hogy bármit elfojtanánk vagy erőltetnénk. Felszabadult lélekkel fogadjuk a halál pillanatát. Ez az odaadás.

Az összhang nem merevség, hanem állandó változás. Ne merevedjünk meg tehát egy adott helyzetben, hagyjuk, hogy vigyen az élet folyama. Érezzük át tudatosan a "megfelelővé válással" járó változásokat.

Az ember maga is érzékeli, ha megfelelően cselekszik egy adott helyzetben. Ahogy a tapintásunkkal meg tudjuk állapítani, hogy sima-e az asztalterítő, vagy hullámos, belső érzékeink segítségével el tudjuk dönteni, hogy bizonyos viselkedési mód megfelelő-e, vagy sem. Mivel erre sajnos senki nem tanít meg bennünket, ezt a belső érzéket gyakorolnunk kell. A jó hír az, hogy képesek vagyunk rá.

Szabaduljunk meg mindentől, ami már nem tartozik igazán hozzánk.

Az embert kísérő (mindenek felett álló) abszolúttól függetlenül mindenkinek megvan az inkarnációjával összefüggő sajátossága. Ez adja meg az ember arculatát. Élhetünk-e sajátosságunk szerint, jóllehet szerencsésebb, ha nem azonosulunk vele. Sok minden ugyanis, amit magunkkal cipelünk, egyáltalán nem a mi sajátosságunk, hanem a szüleink, példaképeink, az éppen divatos trendek vagy a televízió hatása.

Sokan kábítószerhez nyúlnak, vagy függővé válnak, mert nem találják meg önmagukat.

Minden kábítószer, minden függőség a sikertelen keresés jele. Nekünk, embereknek, megadatott a kitartás erénye, hogy addig keressünk, amíg célhoz érünk. Ez azt jelenti, hogy addig kell kopogtatnunk, amíg bebocsájtást nyerünk. Aki újra és újra rossz helyen kopogtat, az nem találja meg, amit keres és függőségbe torkollik az útja.

Minden ember a saját játékát játssza az életben, de csak akkor elégedett, ha olyan játékot talál, amelyet érdemes játszani. Az életemnek vajon mi az értelme?

Mindannyian valamilyen szerepet játszunk az életben, legtöbbször anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. Van, aki a kapzsi, nyereségvágyó ember szerepét ölti magára, van, aki a "világ rendőreként" erkölcsi apostol alakít. A legtöbb játék tisztán egojáték és csak érzéketlenséghez, butasághoz, diszharmóniához vezet. Ha olyan szerepet akarunk találni, amelyet valóban érdemes eljátszanunk, nem kifelé kell néznünk, hanem emlékeznünk kell, vagyis "befelé kell tekintenünk".

Valamikor - előbb vagy utóbb - feleszmélünk és szembesülünk azzal a feladattal, hogy valóban éljünk. Ennek módját senki sem tanítja meg az embernek. Az iskolában megtanulunk írni, olvasni, számolni, de arra sehol nem készítenek fel, hogy mit jelent az "életvezetés".

Az élet egy szerelmi kapcsolat AZ ÉLET és az ember között. Az életvitel kettejük kölcsönös egymásra hatása ebben a szerelemben. HAGYJUK, hogy vezessen az élet és VEZETJÜK az életünket - ez egy "páros tánc". Ezt a táncot nevezzük szerelemnek. Ha megértjük a "szerelem táncát", könnyen mozgunk az életben, harmonikusan, összhangban az élettel, melyet vezetünk és amely vezet bennünket.

Nemcsak saját lelkünk épsége fontos, hanem legalább annyira az is, hogy a lelkünk egyesüljön a világ lelkével. Csak akkor gyógyulhatunk meg teljesen, ha helyreáll ez az egység.

A Rigvédában az áll, hogy az embert is a világmindenséget és a természet egyéb birodalmait létrehozó anyagok és elemek alkották meg. Az egész világ rajtunk keresztül él, éppúgy, ahogy mi a világban élünk. Nem vagyunk elválasztva a világ lelkétől, annak ellenére, hogy külön testben élünk. Ha összhangba hozzuk a tudatunkat a világ lelkével, megtapasztaljuk minden létező egységét.

Sok ember szívesen áldoz pénzt és időt arra, hogy tegyen valamit a testéért, ápolja és fitten tartsa azt. Ez nyilvánvalóan helyes, de a tudatunk fejlesztéséhez képest másodrangú. Előbb-utóbb eljön ugynais a nap, amikor megválunk a testünktől, mint egy régi télikabáttól. A tudat azonban tovább él, hiszen az maga az ember.

Ez azt jelenti, hogy még az angyalok is meghajolnak az ember előtt, mert az angyalokkal ellentétben az ember képes fejleszteni a tudatát, aminek révén közelebb kerülhet Istenhez. Ez a bolygó a tanulás és a megismerés csodálatos iskolája: ki kellene használni, hogy azzá legyünk, amivé lehetünk - nem külsőleg elérhető eredmények révén, hanem a szívünk templomában.

Nem kell megalkotnunk a saját valóságunkat, csak fel kell ismernünk és láthatóvá kell tennünk. Ezzel "a magunk oldalára állíthatjuk" a valóságot és a siker elkerülhetetlen lesz.

A látszatok világában a jelenség az, ami "az élet színpadán" megjelenik. A dolgok nem olyanok, amilyennek látszanak. Alá vannak rendelve a tudatunknak, amely létrehozta őket. Sok minden készen, elraktározva áll tudatunk kincsestárában, arra várva, hogy előhívjuk, amikor elérkezett az idő. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mindaddig, amíg a valóságunkat barkácsolgatjuk vagy orvosolgatjuk, messze van még az igazság.

Az önmegvalósítás azt jelenti, hogy felismerjük a saját valóságunkat és a szerint élünk - hagyjuk, hogy az énünk hasson rajtunk keresztül.

Gyakran teljesen helytelenül ítéljük meg a dolgokat, mert nagyon távol vagyunk a valóságtól. Azt tartjuk realistának, aki feltalálja magát a különféle helyzetekben, ismeri az embereket, a világot és jól informált. Ám abból, hogy egy ismert tájat képesek vagyunk leírni, még nem következik az, hogy tudjuk, milyen színekkel fessünk le egy új tájat tudatunk festővásznán. Munkálkodás helyett alkossunk!

Identitásunk elvesztése vagy gyengülése alapvetően felborítja a lelki összhangot. Ameddig azonban az észlelésünk kizárólag a testünkre és az egónkra összpontosul, addig nem érezzük a belső diszharmóniát.

A testnek, az egónak, a személyiségnek és az énnek alapvetően mások az érdekei. Ezek részben átfedhetik egymást, de szembe is kerülhetnek egymással. A testünk például fizikai kényelmet, az egónk visszaigazolást, az énünk pedig harmóniát és fejlődési lehetőséget igényel. Feladatunk az, hogy ezeket a látszólag szemben álló erőket megfelelően kezeljük és bölcsen irányítsuk. Ha finom érzékkel bánunk a bennünk keletkező ellentmondásokkal, elkerüljük önmagunk megerőszakolását és a diszharmóniát.

Nincs értelme, hogy valaki más útját kövessük, legyen az bármilyen sikeres. Önmagunkra kell hallgatnunk és meg kell találnunk a saját utunkat, hogy önmagunkat követhessük.

Isten nem ismétli önmagát: minden ember számára egyéni utat jelöl ki és egyedi sikerértelmezést ad. Az egyik embernek például a szép családi élet nyújtja a legnagyobb (lelki) sikert, a másiknak az egyedüllét magánya, elszigeteltsége és önmaga megismerésének lehetősége. Ahelyett, hogy perlekednénk, a sorsunkkal, fedezzük fel benne a jót, önmagunkban pedig azt az ékszert, amelyet Isten általunk akar csiszolni, ragyogóvá tenni.

Minden ember csak a maga (személyes) módján lehet sikeres. Mindannyiunk számára létezik egy személyre szóló út a sikerhez. Ha megtaláljuk és követjük, nemcsak sikeresek leszünk, hanem az életünk is beteljesül.

Jó, ha vannak példaképeink és nyomon követjük a sikertörténetünket. Közben azt is megfigyelhetjük, hogy miként játszik az élet és milyen kölcsönhatás alakul ki az élet adta "véletlenek" és az érintettek életcélja között. Ezek az életrajzok azonban nem jelenthetnek többet, mint egy-egy példát. Mindenkinek a maga útját kell járnia, hogy elérje azt, ami az ő számára - a lelkének és az énjének - a sikert jelenti.

Egyfajta Önmegvalósítás bejegyzés elolvasása

Az igazi Szeretet ereje

0 hozzászólás Írta Jesse68 több éve

A gondolat ereje

A szeretet a gondolattal kezdődik.
Azzá válunk, amiről gondolkozunk.
A szeretettel teli gondolatok szeretettel teli eletet és szeretettel teli kapcsolatokat hoznak létre.
A pozitív megerősítések meg tudjak változtatni másokkal és magunkkal kapcsolatos meggyőződésünket és gondolatainkat.Ha szeretni akarsz valakit, akkor figyelembe kell venni az ő igényeit és kívánságait, elvárásait.Az ideális partnerről kialakított elképzelés segít felismerni őt, amikor találkozol vele.

A tisztelet ereje

Nem lehet szeretni valamit, vagy valakit, ha nem tiszteltük korábban. Mindenek előtt magunkat kell tisztelnünk. Ahhoz, hogy tiszteletet ébresszünk magunkban önmagunk iránt, kérdezzük meg magunktól: "mit tisztelek magamban?" Ahhoz, hogy tiszteletet ébresszünk magunkban mások iránt-azok iránt is, akik nem tetszenek nekünk - kérdezzük meg magunktól: "mit tisztelek ebben az emberben?"

Az adni tudás ereje

Ha szeretetet akarsz kapni, csak egyszerűen adnod kell. Minél több szeretetet adsz, annál többet kapsz.
Szeretni azt jelenti, hogy egy részt adsz magadból, fizetséget nem kérve és feltételek nélkül.
Cselekedj jót, csak úgy!
Mielőtt egy életre szóló kapcsolatba lépnél, ne azt kérdezd magadtól, hogy a másik ember mit tud adni a számodra, hanem azt, hogy te mit tudsz adni a másik embernek. Az egész életre szóló, boldog szerelmes kapcsolatok titkos receptje a következő: sosem arra kell figyelni, hogy mit kaphatunk, hanem mindig azt kell nézni, hogy mit adhatunk!

A barátság ereje

Ahhoz, hogy megtaláljuk az igaz szerelmet, először igaz barátra kell lelnünk. Szeretni azt jelenti, hogy nem egymásra nézünk, hanem együtt nézünk azonos irányba. Ahhoz, hogy igazan szeressünk valakit, azért kell őt szeretnünk aki, nem azért, ahogy kinéz. A barátság - táptalaj, ahol a szerelem életre kelhet.
Ha szerelmet akarsz vinni egy kapcsolatba, akkor először barátságot kell vinni bele.

Az érintés ereje

Az érintés- a szeretet egyik legerősebb megnyilvánulása, amely legyőzi a gátlásokat és megerősíti a kapcsolatokat. Az érintés megváltoztatja a fizikai és érzelmi állapotunkat és érzékenyebbe teszi az embereket a szeretetre. Az érintés meggyógyíthatja a testet és felmelegítheti a szívet. Ha ölelésre tárod a karjaidat, azzal szíved is kitárod.

A "szabadnak hagyni" elv ereje

Ha szeretsz valakit, engedd szabadon. Ha visszatér hozzád, akkor ő a tied, ha nem, akkor soha nem is volt a tied. Még az igazi szeretetteljes kapcsolatban is szükségük van az embereknek mozgástérre.
Ha meg akarsz tanulni szeretni, akkor először meg kell tanulni megbocsátani és megszabadulni a múlt béli sérelmektől és fájdalmától. A szeretet azt jelenti- megszabadulni a félelmektől, előítéletektől, egotól és fenntartásoktól.
"Ma megszabadulok minden félelmemtől, a múltnak nincs hatalma felettem-ma van az új élet kezdete."
 


A szavak ereje

Amikor megtanulunk nyíltan és becsületesen kommunikálni, az élet megváltozik. Szeretni valakit, ez azt jelenti, hogy ápoljuk a vele való kapcsolatunkat. Adjuk tudtára az embereknek, akiket szeretünk, hogy szeretjük és értékeljük őket. Soha ne féljünk kimondani a varázsszót: "Szeretlek". Ne hagyjuk ki az alkalmat, ha valakit megdicsérhetünk. Mindig fejezzük ki a szeretetünket annak, akit szeretünk-
lehet, hogy utoljára latjuk őt. Ha megtudnád, hogy hamarosan meghalsz, és lehetőséged lenne felhívni azokat, akiket szeretnél, kit hívnál fel, mit mondanál,... és miért nem teszed ezt meg most?

Az elkötelezettség ereje

Ahhoz, hogy a szeretet igaz szeretet legyen, elkötelezettnek kell lenni fele, és ennek az elkötelezettségnek tükröződnie kell a gondolatokban és a cselekedetekben. Az elkötelezettség a szeretet valódi próbája. Ahhoz, hogy igazi, szeretettel teli kapcsolatunk lehessen, elkötelezettnek kell lennünk ebben a kapcsolatban. Ha elkötelezettjei vagyunk valakinek, vagy valaminek, akkor feladni nem lehet alternatíva. Az elkötelezettség különbözteti meg a felszínes kapcsolatot a tartós kapcsolattól.

A szenvedély ereje

A szenvedély lángra lobbantja a szeretetet és nem hagyja kihunyni. Az örök szenvedély nem egyedül a fizikai vonzalom, hanem az erős elkötelezettség, lelkesedés, érdeklődés és örömteli izgalom együttes segítségével jön létre. A szenvedélyt újra lehet éleszteni, a múlt eseményeinek újbóli átélésével, amikor éreztük ezt a szenvedélyt. A spontenalitás és a meglepetések létrehozzák a szenvedélyt.
A szeretet és a boldogság lényege egy és ugyanaz: szenvedéllyel kell élni minden nap!

A bizalom ereje

A bizalom életbevágóan fontos az igazi, szeretettel teli kapcsolatokban. Bizalom nélkül az egyik fel gyanakvóvá válik, nyugtalanná és teli lesz előítéletekkel, félelmekkel, a másik úgy érzi, lélektani csapdába került, azt hiszi, hogy nem hagyjak szabadon lelegezni, s érzelmileg megfojtják.
Lehetetlen valakit igazan szeretni, ha nem bízunk meg benne teljesen.
Cselekedjünk úgy, mintha a kapcsolatunk a szeretett emberrel sohasem érne véget.
Az egyik módja annak, hogy eldöntsük, megfelel e nekünk a másik ember, meg kell kérdezni magunktól: "Féltetlenül és teljesen megbízom a partneremben? " Ha a válasz "Nem", akkor alaposan el kell gondolkozunk, mielőtt elköteleznénk magunkat.
 

Az igazi Szeretet ereje bejegyzés elolvasása
Előző oldal Következő oldal